Április 20-án (a Kis Könyves Éj idején) 18 órakor vendégünk lesz Timo Parvela a Két Egérben. Kedvcsinálóul egy rövid részletet közlünk a finn szerző magyar fordításban most megjelenő könyvéből, a Szerencsekerékből. Célba ér-e a kis csirka levele? És mi köze ehhez Pínek, Argonnak, a harálynak, a sirályoknak és a hórihorgászoknak? Mindez nem derül ki az itt következő részletből. Szándékosan így választottunk.

19 Fészek

A harály aggódva nézte az égbolton gyülekező felhőket. A szél úgy járt körbe-körbe a tavon, mint egy pásztorkutya, ami éppen összetereli a felhőbárányokat. A sirályok át- meg átsuhantak az egyre alacsonyabban csüngő felhőfátylon. A tó vize szürkévé fakult.

A harály csőrébe kapott egy uszadékfát, aztán odavitte a halom tetejére, amit a széke tövébe, a sziget legmagasabb pontjára gyűjtött. A szirt kopár volt, nem igazán nőtt rajta semmi. A parton akadt néhány fadarab, kötél, egy tábla, rajta a felirattal, hogy „ezzel a felével f”, meg képkeretek kép nélkül. Ezt mindet odahordta a harály a máglyára, de mást nem talált.

A rakás közepén ott állt a harály széke. Ez volt egyetlen tulajdona. Otthona és munkahelye. A széljárástól megfakult szék, ami ugyanolyan öreg volt, mint a harály maga.

El kell égetni, hogy a jelzőtűz elég nagy legyen, és magára vonja a harmonák figyelmét. De a felhők most eltakarták az eget. Semmi sem látszódna fel lentről, sem fentről le.

A harály lerogyott a székére. Újból széthajtogatta a levelet.

FELICIÁN, gyere el hozzám!

A harály felemelte tekintetét. Hegyezte a fülét. Fojtott trombitaszó hallatszott, mintha a felhők közül szólna.

– Gratulálunk! – szólalt meg egy hang valahonnét a harály alól.

– Gratulálunk! – ismételte meg ezerszeresen a visszhang.

Ahogy a döbbent harály kinyitotta szemét, azt látta, hogy több száz sirály szállt le a szirtre. Több volt belőlük, mint gondolta, és rezzenéstelen tekintettel bámulták őt, aki a tábortűznek való kellős közepén ült a székén.

– Gratulálunk az új fészkedhez! – szólt a sirályok vezére.

– Gratulálunk, gratulálunk, gratulálunk – vijjogták a többiek.

(Bába Laura fordítása)