Az algériai zsidó közösség világát megidéző képregény egy letűnt korszakot kelt életre – azt az időt, amikor a zsidók és az arabok még békésen éltek egymás mellett. Joann Sfar szerethető, mélyen emberi figurákkal és nem utolsósorban egy rendkívüli és felejthetetlen macskával ajándékozza meg az olvasókat.

Az ellenállhatatlan cicafenomén kalandjai végre magyarul is megjelentek!

Az első rész tartalmából: A bűn városát Lucky Luke, a vadnyugati hős megtisztítja a banditáktól. A Dalton fivérek azonban megszöknek a börtönből, és a város megint magához vonzza a törvényen kívülieket. Joe Dalton szerelmes lesz Karabély Luluba. Lucky Luke-ra új feladat vár.

Billy, a kölyök: A kisvárosban rettegnek a lakók a helyi komisz kölyöktől, Billytől. A fiú olvasni még nem tud, de a fegyvert ügyesen forgatja. Vajon sikerül-e a városba érkező Lucky Luke-nak megleckéztetni ezt a neveletlen gyereket? Nem is olyan könnyű feladat vár rá…

A nagysikerű Persepolis alkotójának legújabb képregénye könnyed, mégis elgondolkodtató stílusban mutatja be az iráni nők szexuális életét. Márzsi szókimondó nagyanyja, excentrikus nagynénje, sztoikus anyja, valamint barátnői társalgását követhetjük nyomon egy szokásos délutáni teázás alkalmával. A szó természetesen hamar a szerelemre, a szexre és a férfiak hóbortjaira terelődik. Nem mindennapi történeteikből megtudhatjuk, hogyan veszítheti el valaki akár többször is a szüzességét, hogyan kerülhető el egy kényszerházasság, milyen előnyökkel jár a plasztikai beavatkozás, és miért kényelmes házas férfival kezdeni. Az Asszonybeszéd valójában annak a története, meddig képes egy nő elmenni, hogy megszerezze és megtartsa a választott férfit, valamint hogy eltüntesse az idő múlásának látható, fizikai jeleit. Az Asszonybeszéd karaktereinek sorsában – a kulturális környezet különbözősége ellenére is – bárhol a világon bármelyik nő magára ismerhet.

Az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású és legsikeresebb felnőtt képregénye egyszerű, mégis szívhez szóló képi és nyelvi világgal mutatja be az iszlám forradalom sújtotta Iránt egy kislány szemszögéből. Azt a kort, amikor a fejkendőt kötelezővé tették az országban, és a diktatúra átvette a hatalmat. Satrapi a legtermészetesebb módon ábrázolja az iráni mindennapokat, saját családját és gyermekkori önmagát. A kislány, aki prófétának képzeli magát saját országában, miközben fejkendőjében heavy metalt hallgat, és lázongásból mindenféle csínytevésre kész, történetével váratlanul meghódította a világot. A kötet óriási sikereket ért el Franciaországban, majd az USA-ban, és számos más nyelvre is lefordították. Satrapi rendezésében a Persepolisból animációs film is készült, amely a képregény sikerét folytatva a 60. Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját.

Az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású és legsikeresebb felnőtt képregényének második, befejező részében Marjane a háború sújtotta Iránból Ausztriába utazik, hogy ott folytassa tanulmányait. Az első részben megismert kislány Euró pában kamaszlánnyá érik. A serdülés változásokkal teli korszaka mellett a nyugati fiatalok szabatos életvitele is számos kihívás elé állítja a zárt iráni kultúrában felnövő Marjane-t. Életének ebben az új szakaszában is számtalan kalandot él át, miközben próbálja megérteni nemcsak a saját kultúráját, hanem a világot, sőt önmagát is. Ám amikor újabb csapások érik, és hónapokon át az utcára kényszerül, úgy dönt, hogy visszatér Iránba, ahol ekkor már a felnőtté válás nehézségeivel kell megküzdenie.

A történet a 1920-as évek Németországában, a weimari köztársaságban játszódik, melyre már sötét árnyként vetül a formálódó fasizmus. A berlini kisemberek és polgárok még próbálják hétköznapi életüket élni, a mulatók és lokálok is tömve vannak, az utcákon azonban már mindennaposak az összecsapások a barnainges rohamcsapatok és a kommunisták között.

Lucy biztos benne, hogy farkasok élnek a házuk falában, és ahogy mindenki mondja: ha a farkasok egyszer kijönnek a falból, akkor vége. A családja azonban nem hisz neki... amíg egy nap a farkasok tényleg ki nem jönnek a falból. De itt még nincs vége. Sőt, Lucy harca a farkasokkal csak most kezdődik. Egy kellemesen ijesztő, furcsa és féktelen történet felnőtteknek és gyerekeknek.

A Képregényes világtörténet harmadik részében a középkorba utazunk: megismerkedünk az iszlám születésével és elterjedésével, a Szaharán keresztül vezető kereskedelmi útvonalak kialakulásával, a Bizánci Birodalom történetével, a keresztes hadjáratokkal, az Európára lesújtó Fekete Halállal, az olasz reneszánsszal vagy épp Kolumbusz Kristóf kalandjával az Újvilágban. A legfontosabb eseményeket és néhány elfeledett összefüggést kiemelve Gonick egy olyan történelemfelfogást ismertet meg olvasóival, ami egyszerre multikulturális, humanista, szemtelen, ironikus és eget rengetően vicces!